Hírek További híreink
Intézményünk 2025 szeptemberében két kiemelt esemény keretében is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A Kulturális Örökség Napjai (szeptember 20–21.) és a Kutatók Éjszakája (szeptember 26.) alkalmával összesen közel ezer látogatót fogadtunk, akik betekintést nyerhettek a Levéltár történetébe, gyűjteményeibe és szakmai munkájába.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 27. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Levéltári Főosztály Információs Kárpótlásért Felelős Osztályra információs kárpótlási munkát végző referens álláshely betöltésére.
A Kulturális Örökség Napjait beharangozó idei sajtótájékoztatónak szeptember 3-án az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adott otthont.
Az ÁBTL tudományos folyóiratának legfrissebb, 2025/2. számában megjelent írások a diktatúrák irathagyatékától a koncepciós pereken és a hidegháborús titkosszolgálati ügyeken át egészen a rendszerváltás előtti ökológiai ellenállásig és egy világhírű művész családjának tragikus sorsáig vezetnek.
A Történeti Levéltár kutatóterme 2025 augusztusában két hétig nem fogad látogatókat – a zárvatartás ideje alatt kizárólag a korábban digitalizált iratanyag válik elérhetővé az online kutatói felületen.
2025 júniusában tartották a DLM Forum tavaszi taggyűlését a lengyelországi Gdańskban, amelyen Levéltárunk munkatársai a Levéltári Információs Rendszert mutatták be a résztvevőknek.
2025. június 26-án mutattuk be Medgyesi Konstantin legújabb, "Egy 20. századi fenegyerek – Libik György az embermentő" című kötetét, amelyről a szerzővel Szekér Nóra, Levéltárunk osztályvezetője beszélgetett, középpontba állítva egy olyan alakot, aki bár kevesek által ismert, mégis a 20. századi magyar történelem egyik legizgalmasabb, legösszetettebb szereplője volt.
Június 18-án mutattuk be a Hevesy Pál visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet Levéltárunkban. A könyv „Utazás a Föld körül 80 év alatt” címmel jelent meg a Kronosz Kiadó gondozásában, Joó András szerkesztésében, aki filológiai pontossággal állította össze a különböző változatokban fennmaradt kéziratokból a végleges szöveget. A kötet Hevesy rendkívül kalandos és egyedülálló életútját örökíti meg, a Monarchia külügyi szolgálatától egészen az emigrációban eltöltött évtizedekig.
Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.
Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.
Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.
Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.
Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.
Takács Tibor, levéltárunk tudományos kutatójának új könyve elsősorban nem Vikidál Gyula énekesről szól, sokkal inkább a "Dalos" fedőnevű titkos megbízott 1981 és 1986 közötti ténykedését, "hálózati életútját" vizsgálja, jelentésről jelentésre végigkísérve a munkadossziéja teljes, fennmaradt anyagát. A könyvbemutatón a szerzővel Rainer M. János beszélgetett.
Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.
Blog Összes blogbejegyzés
Levéltárunk korábbi munkatársa soraival emlékezünk M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészre.
A biatorbágyi viadukt felrobbantása máig a legismertebb politikai indíttatású merényletként él a magyar köztudatban. Kevesen tudják azonban, hogy alig egy hónappal korábban már történt egy hasonló kísérlet Mezőtúron, ahol a célpont az Orient Expressz volt. Egy betongerenda, egy szerencsés véletlen és egy emlékező pénztárosnő – így derült fény Matuska Szilveszter első kísérletére.
1968-ban, egy átlagos februári napon figyelemre méltó beszélgetésre került sor Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár Megyei Rendőrfőkapitányság bejáratánál: az egyik bűnügyi beosztott megállította Trencsényi Sándor állambiztonsági tisztet, és elmondta neki, hogy a társasházban, ahol lakik, az utóbbi időben azt észlelte, hogy sok ismeretlen személy jár be, ezért igazoltatni kívánta őket. Ám az is feltűnt neki, hogy Trencsényi, valamint kollégája, Farkas Imre is sokszor feltűnik ott, ezért – nehogy akadályozza a munkájukat – rákérdezett, hogy véletlenül nincs-e „kéglijük” az épületben, és nem oda járnak-e az idegenek.